A magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) 2000. július 14-16. között Gödöllőn tartja a Kárpát-medencei magyar családok millenniumi találkozóját. A találkozó ideje alatt előadások hangzanak el, művelődési és sporteseményekre kerül sor. A családtalálkozó alkalmából a gyerekeknek rajzpályázatot hirdettek híres magyar családok és magyar nagyasszonyok témakörben. - Az anyaország határain túl élők jelentkezését is március 31-ig várják. /Kárpát-medencei magyar családok millenniumi találkozója. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 670. szám, febr. 25./
2000. július 25.
A Kárpát-medencei Magyar Családok Millenniumi Találkozóját Gödöllőn, július 14-16 között rendezték meg. A magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) által rendezett találkozó mintegy háromezer résztvevőjéből legalább ezer Erdélyből, Kárpátaljáról, Vajdaságból és Szlovákiából érkezett Gödöllőre. Minden nap változatos programokra, foglalkozásokra került sor. Egyebek mellett zenei, színházi előadások, képzőművészeti kiállítások várták őket, s különféle tartalmas előadásokat hallgathattak meg. Szentmisével, illetve istentisztelettel zárult a háromnapos rendezvény. /A Kárpát-medencei magyar családok találkozója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 25./
2001. május 24.
Az Erdélyi Nagycsaládokért Egyesület öt évvel ezelőtt alakult Nyárádszeredában, hogy erkölcsileg és anyagilag támogassa a három és a több gyermekes családokat, tájékoztatott Csíki Sándor elnök. Az egyesületnek száz család a tagja Nyárádszeredában. Fiókszervezetek Kolozsváron (tíz taggal), Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen vannak alakulóban. Magyarországon a Nagycsaládosok Országos Egyesülete nagy tekintélyt vívott ki magának: kétezer tagja van. Köztük van a négygyermekes Orbán Viktor miniszterelnök, illetve Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, akiknek három-három gyermekük van. /Erdélyi Nagycsaládokért Egyesület. A sok gyermek vállalása büszkeség. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 24./
2002. július 23.
A Kárpát-medencei magyar nagycsaládok találkozóját Pécsett tartották meg az idén. Az immár ötödik alkalommal megrendezett esemény főszervezője a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, mely kétévenként tartja meg ezeket a találkozókat. A megjelentek között akadt tizenhárom gyermekes család is. Erdélyt a sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, bélafalvi, nyárádszeredai és nagyváradi nagycsaládosok képviselték. /Ferenczi Róbert: Nagycsaládosok találkozója. Egy tizenhárom gyerekes család is eljött. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./
2002. október 8.
A Pro Familia családegyesület és a Vidéki Információs Központ Nyárádszeredán az elmúlt hét végén fórumot szervezett. Az erdélyi magyar családszervezetek első fórumának eredményeiről Csíki Sándor, a nyárádszeredai Erdélyi Nagycsaládokért Egyesület elnöke kifejtette, hogy a fórum elérte a célját, hiszen a családszervezetek küldöttei Nagyváradtól Kézdivásárhelyig szép számban vettek részt. A külföldi előadók között volt dr. Benkő Ágota, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke és Kirizsán Vilmos, a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének elnöke. A fórumon megfogalmazták a családszervezetek szövetségbe való tömörülésének igényét. A megjelent szervezetek küldöttei állásfoglalást fogalmaztak meg, amelyben kérik az RMDSZ országos vezetését, hogy javítson családpolitikáján. A magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) már kidolgozott egy modellértékű családpolitikai programot, s ezt az RMDSZ rendelkezésére bocsátja. A családegyesület régi álma teljesült: felavatták Nyárádszeredán a Nagycsaládos Civil Házat, amely a szervezet székháza lesz. /(mezey): Fórum és házavató Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./
2003. május 13.
A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségét két évvel ezelőtt jegyezték be jogi személyként Magyarországon. Benkő Ágota elnök asszony irányításával ennek a szolid szervezetnek sikerült jól összefogni a történelmi Magyarország egész térségében a magyar családszervezeteket és a családmozgalmakat. 1996-ban szervezte meg a magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) az első nemzetközi szemináriumát budapesti székházában. 1998-ban az elnök asszony összegyűjtötte a Kárpát-medence magyar családszervezeteit és családmozgalmait. A magyarországi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai és erdélyi küldöttek 1998-ben a Budapest melletti Dobogókőn találkoztak először, és a szövetség /Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége/ 2001-re összeállt, így aztán be lehetett jegyezni a csongrádi bíróságon. A szövetség anyaországi és határon túli szervezeteinek küldöttei legalább évi két alkalommal szemináriumra gyűlnek össze Magyarországon. A NOE kétévente családkongresszust szervez, amire szintén eljönnek a küldöttek. Tavaly ősszel, szeptemberben megalakult Zentán a Vajdasági Nagycsaládosok Szövetsége. Ezt követte októberben Nyárádszeredában az Erdélyi Magyar Családszervezetek Első Fóruma és egy együttműködési megállapodás, hogy az erdélyi szervezetek is fogjanak össze, és évente fórumot szervezzenek. Hasonló összefogások körvonalazódnak a Felvidéken és Kárpátalján is. Közben a szervezetek tagsága kölcsönösen látogatja egymást. Vannak közös rendezvények is, amelyekre sokszor együtt pályázik egy magyarországi és egy határon túli családszervezet. Az anyaországi szervezet, a NOE szívesen adja át tizenöt éves tapasztalatát "kisebb testvéreinek", bárhol éljenek azok a Kárpát-medencében. Az általa javasolt és az erdélyi családszervezetek közreműködésével kidolgozott családpolitika szinte szóról szóra bekerült Szatmárnémetiben az RMDSZ felújított programjába. /Csíki Sándor, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének alelnöke: Családszövetségünk a politika előtt jár. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./
2005. március 9.
Csíkszeredában több mint fél éve havi rendszerességgel tartja összejöveteleit a Nagycsaládosok Egyesülete. Hivatalos bejegyezésük folyamatban van. Legfontosabb céljuk a nagycsaládosok társadalmi szerepének elismertetése. Dánél Sándor elnök családja is kilenc tagú. Dánél Sándor beszámolt arról, hogy Erdélyben a nyárádszeredai, üvegcsűri, marosvásárhelyi, ozsdolai, kézdivásárhelyi, bélafalvi és nagyváradi egyesületekkel alakítottak ki szorosabb kapcsolatokat. /Péter D. Erika: Tizenhárom család – ötven gyermekkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2005. december 22.
Ünnepélyes, családias hangulatban avatták fel december 21-én a dévai Szent Ferenc Alapítvány csíkszeredai kirendeltségét és információs irodáját. Az iroda egyrészt találkozóhelyül szolgál majd a csíkszéki sokgyermekes családok számára, ugyanakkor segíteni is kíván a bajbajutottakon. „Figyelni kell egymásra, fontos a gyermekelhagyás megelőzése” – mondta a megnyitón Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, az alapítvány vezetője. Hargita megyében a Szent Ferenc Alapítvány különböző házaiban mintegy 25–30 gyermek gondját viselik. A Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért egyelőre tizenkét olyan családot tömörít, amelyben négynél több gyereket nevelnek. Dánél Sándor szerint – aki hétgyermekes családapa – a nagycsaládokat mostohagyerekként kezeli a kormány, szükség van tehát arra, hogy összefogjanak és egymáson segítsenek. A most megnyitott központ lehetőséget ad a találkozásra gyerekek és szülők számára. A magyarországi Nagycsaládosok Szövetségének összesen huszonöt tagegyesülete van Erdélyben, a Vajdaságban, Magyarországon, valamint a Felvidéken. /D. Balázs Ildikó: Betlehemi otthon a nagycsaládoknak. Felavatta csíkszeredai kirendeltségét a Dévai Szent Ferenc Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./
2006. július 13.
Zarándoklatra indul két nagycsalád. A Csíkszeredától Győrig tervezett útvonalon szintén sokgyerekes családokat keresnek fel. A négy felnőtt és 11 gyerek a csíksomlyói kegytemplomban szentmisén vett részt, majd elmondták utazásuk célját. Tavaly Gyergyószentmiklóson, az Erdélyi Magyar Ifjak Táborában találkozott a csíkszeredai Dánél és a nyárádszeredai Csíki család. Itt hívta meg őket Szabó György, a győri Família Nagycsaládos Egyesület elnöke az Európai Nagycsaládosok harmadik Konferenciájára, valamint a magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesülete által szervezett Családkongresszusra, amelyet július 19–23. között tartanak Győrben. A meghívást elfogadták, és továbbgondolkodva született meg az ötlet, hogy ez az utazás jó alkalom lesz felhívni az emberek figyelmét a sokgyerekes családok gondjaira, örömeire. A zarándoklatot egy kisbusszal Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes is támogatja. /Takács Éva: Zarándoklatra indult két nagycsalád. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./
2006. december 11.
Székelyföldi nagycsaládos civil érdekvédelmi szövetség létrehozását célzó szándéknyilatkozatot fogadtak el a hét végén Nyárádszeredában tartott tanácskozáson, melyen a székelyföldi családszervezetek többsége képviseltette magát. A rendezvényen dr. Szabó Endre /Budapest/, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke a NOE működését ismertette, előadásában kifejtve, hogy a NOE igyekszik a határon túli magyar családszervezetek munkáját és összefogását is segíteni. Az 1987-ben alakult NOE 350 szervezetével húszezernél több, három vagy többgyerekes tagcsaládot tömörít. A résztvevők szándéknyilatkozatot fogadtak el, miszerint támogatják egy székelyföldi nagycsaládos szövetség létrehozását. /Nagycsaládos érdekvédelem anyaországi hátszéllel. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./
2007. február 13.
Február 11-én tartották Kolozsváron a nagycsaládosok találkozóját. Romániában a negyedik gyermek után már nem jár állami támogatás, és egyéb módon sem segítik az átlagos egy-kettőnél több utódot vállalókat. Magyarországon a NOE (Nagycsaládosok Országos Egyesülete) a parlamentben is rendszeresen szót kap. Romániában is erre volna szükség. A mostani rendezvényen részt vett Csíki Sándor, a Székelyföldi Családszervezet szóvivője is. Csíki Sándor szerint fontos tudatosítani az emberekben, hogy nem a nyolcmillió régi lejes juttatásért kell sok gyermeket vállalni, hanem azért, mert elöregedik a társadalom. Csép Sándor, az Áldás-Népesség Társaság elnöke hozzáfűzte: már a katasztrófa szélén járunk, és ilyen fogyatkozás mellett 2020-ban összeomlik az iskolarendszer, majd a nyugdíjrendszer is. A jelenlegi kimutatások szerint 3,5 kereső személy tart el 10 munkaképtelent, ez az arány 2050-re egy a tízhez alakul. Az Életfa Családsegítő Egyesület a család, mint intézmény védelmét, megsegítését szolgálja. Szükséges, hogy a nagycsaládok szervezetbe tömörüljenek, és kedvezményeket harcolhassanak ki maguknak. /Sándor Boglárka Ágnes: Nagycsaláddal a társadalmi elöregedés ellen. Semmi sem pótolja az összetartozás érzését. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
2007. augusztus 21.
Sólyom László államfőnek és a Nagycsaládosok Országos Egyesületének a meghívására erdélyi nagycsaládosok látogattak Magyarországra. A Szabó Endre orvos által vezetett, – idén fennállásának huszadik évét ünneplő civil szervezet képviselői – már tavaly is a köztársasági elnök mellett mentek a körmeneten. Ebben az évben – a legnagyobb magyarhoni civil szervezetként számon tartott NOE vezetői – úgy gondolták, hogy a környező országokba szakadt, magyar nagycsaládosok képviselőinek is helye van a Bazilikában tartott szentmisén, majd az azt követő szertartáson. Ezért Felvidékről, Vajdaságból és Erdélyországból is hívtak ebben az évben vendégeket. Az erdélyi nagycsaládosokat Csíki Sándor, nyárádszeredai négygyermekes apa, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke, valamint Dánél Sándor, hétgyermekes csíkszeredai apa, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének alelnöke képviselhették feleségeikkel és egy-egy gyermekükkel. A nagy eső miatt a körmenet elmaradt. A szentmise végeztével Sólyom László sajnálatát fejezte ki az elmaradt körmenet miatt, majd személyesen üdvözölte a nagycsaládosokat, akiknek megköszönte azt, hogy hívására eljöttek, és vállalva az anyagi költségeket megjelentek ezen a találkozón. /Erdélyi nagycsaládosok Sólyomnál. = Erdély. ma, aug. 21./
2007. szeptember 6.
Szeptember 8-án lesz a nagycsaládos mozgalom megszervezésének 15. évfordulója. Marosvásárhely volt a központ, ahol 27 lelkes személy megalakította a csoportot. Legsürgősebb feladatként a hátrányos helyzetű családok és nehéz körülmények között élő öregek, rokkantak sorsának javítását tűzte ki céljául a megye és Erdély területén. A családmozgalom évről évre fejlődött, bel- és külföldi kapcsolatokkal gyarapodott. A családmozgalomba Maros, Kovászna, Hargita megye területén élő többgyermekes családok iratkoztak be. Kapcsolat jött létre a magyarországi Nagycsaládok Országos Egyesülete /NOE/ vezetőségével. 1997-ben jött létre a Családok és Nagycsaládok Országos Egyesülete, amelybe Erdélyből 248 család iratkozott be és 3. 208 tagja van. Az országos családegyesület a hátrányos helyzetben élő családoknak 2005–2007 között 300 millió lej értékben osztott ki élelmet, orvosi fogyócikkeket, segített az ágyhoz kötött betegeknek, rokkantaknak, öregeknek. Rendszeressé vált a gyermekek, fiatalok számára a hagyományokat ápoló, kézművességet oktató táborok megszervezése. /Both Gyula: 15 éves a nagycsaládosok egyesülete. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./
2007. szeptember 10.
Több mint tízezren vonultak végig a Fiumei úti temetőtől a Parlamentig szeptember 8-án Budapesten, hogy a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) felhívására a kormány intézkedései ellen tiltakozzanak. „A jelenlegi antiszociális kormány elveszi a gyermekek jövőjét, saját önös céljai érdekében káoszt és félelmet gerjeszt, embereket állít szembe, ezért át kell adnia a helyét” – jelentette ki Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke a téren. Török Ádám, a NOE főtitkára beszédében rámutatott, miközben a kormány esélyegyenlőségről beszél és új kormányzati negyedet épít, a reformra hivatkozva iskolákat és kórházakat zárnak be, tanárokat bocsátanak el és tandíjat vezetnek be a felsőoktatásban, valamint orvosokat kényszerítenek arra, hogy elhagyják az országot. A beszédek után Szabó Endre átadta Lezsák Sándornak (Fidesz), az Országgyűlés alelnökének a Nagycsaládosok Országos Egyesületének petícióját, amelyben a megszorító intézkedések visszavonását követelik. Lezsák Sándor ígéretet tett arra, hogy a petíciót minden képviselőnek eljuttatja. Jelen volt Csoóri Sándor író is. A tüntetők 62 prominens személy aláírásával erősítették meg tiltakozásukat. /Tüntetések évadja Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./
2007. október 26.
Eddig 51 magyarországi és romániai magyar művész, közéleti személyiség, egyetemi tanár, politikus írta alá azt a felhívást, amelynek címe Temesvártól Brüsszelig, és amellyel Tőkés László EP-képviselővé választását támogatják. Felhívták a figyelmet, történelmi lehetőség előtt áll az erdélyi magyarság, ,,Tőkés László személyében olyan világszerte ismert és megbecsült személyiséget küldhetnek képviselőként az Európai Parlamentbe, akinél hitelesebben senki nem jeleníti meg Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját”. A felhívás hangsúlyozta, hogy Tőkés bátor kiállása már alakított történelmet 1989 decemberében, a püspök azóta következetes szószólója az erdélyi magyar önrendelkezésnek.,,Szavára figyelnek Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben egyaránt. ” – áll a felhívásban, melynek aláírói közt van Csoóri Sándor, Gál Kinga, Jakó Zsigmond, Jókai Anna, Lohinszky Loránd, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Nemeskürty István, Szőcs Géza és Vizy E. Szilveszter. /Farkas Réka: Történelmi lehetőség (Értelmiségi felhívás Tőkés támogatására). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 26./; A dokumentum szövege és történt aláírók névsora /október 25-ig/:Temesvártól Brüsszelig – értelmiségiek felhívása Történelmi lehetőség előtt állnak az erdélyi magyarok: Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke személyében olyan világszerte ismert és megbecsült személyiséget küldhetnek képviselőként az Európai Parlamentbe, akinél hitelesebben senki nem jeleníti meg Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját. Tőkés László bátor és következetes kiállása már alakított történelmet: 1989 decemberében rést ütött a hallgatás falán és megbontotta Közép-Kelet Európa legsötétebb diktatórikus rendszerét, esélyt teremtve Románia európai felzárkózásának és az erdélyi magyar feltámadásnak. Azóta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az erdélyi magyarok belső önrendelkezésének, ezen belül a Székelyföld autonómiájának következetes szószólója. Mindeközben folyamatosan szót emelt a romániai demokrácia megszilárdulásáért is, mind a demokratikus elvek posztkommunista korlátozásai, mind pedig az erdélyi magyar politika demokráciadeficites, torz szerkezete ellen. Szavára figyelnek Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben egyaránt. Neki van leginkább esélye átlépni a dolgaink iránt sokszor közömbös vagy érzéketlen Európa politikai ingerküszöbét. Mi, alulírottak, a nemzetünk iránti felelősség jegyében ennek a történelmi esélynek a valóra váltásáért állunk Tőkés László mellé. Meggyőződésünk, hogy európai parlamenti jelenlétével az erdélyi magyar összefogáshoz is közelebb kerülünk, amely nélkül a közösségi autonómiák közjogi kereteinek megteremtése elképzelhetetlen. Hisszük, hogy – ahogyan egykor Temesváron – Tőkés László Brüsszelben is képes kovásza lenni olyan folyamatoknak, amelyek révén Európa visszatalál keresztény gyökereihez, nemzetei közötti szolidaritáshoz, és egy új – igazságosabb és méltányosabb – rend keretében az Unió esélyt teremt a nemzeti közösségek önrendelkezésének. dr. Ábrám Zoltán orvos, egyetemi tanár;Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár;Balázs Éva színművész, egyetemi tanár;Bánffy György színművész;Bíró András közgazdász, egyetemi tanár;Bodó Barna politológus, egyetemi tanár;Boros Zoltán szerkesztő, filmrendező ;dr. Brassai Attila orvos, egyetemi tanár;dr. Brassai Zoltán orvos, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Csép Sándor közíró;Csetri Elek történész, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Csiki Sándor tanár, a Nagycsaládosok Szövetségének elnöke;Csíky Csaba zeneszerző;Csoóri Sándor költő, író;Demény Attila zeneszerző;dr. Dudutz Gyöngyi orvos, egyetemi tanár;Farkas Árpád költő;Földváry Attila építészmérnök, egyetemi tanár;Gábos Zoltán fizikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Gál Kinga jogász, Európa parlamenti képviselő;Gazda József író;Geréb Zsolt teológus, egyetemi tanár, a PKE rektora;Gergely András történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, volt nagykövet;Gergely István szobrászművész;György Attila író;Hámori József kutató biológus, egyetemi tanár, az MTA alelnöke, volt oktatási és kulturális miniszter;Hankiss Ágnes pszichológus, író;Herczegh Géza jogász, volt alkotmánybíró;Jakó Zsigmond történész, egyetemi tanár, az MTA tiszteletbeli tagja;Jókai Anna író, költő;dr. Kincses Ajtay Mária orvos, egyetemi tanár;Kincses Elemér színházi rendező;Kincses Előd ügyvéd;Kovács Béla matematikus, egyetemi tanár, a PKE volt rektora;Kristófi János festőművész;Lászlóffy Zsolt zeneszerző, egyetemi tanár;Lohinszky Lóránd színművész, érdemes művész;Makkay József újságíró, főszerkesztő;Makovecz Imre műépítész;Martonyi János jogász, volt külügyminiszter;Melocco Miklós szobrászművész;Murádin Jenő művészettörténész;Nagy-Tóth Ferenc biológus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Neményi Ágnes szociológus, egyetemi tanár;Nemeskürty István író, irodalom- és filmtörténész;Pálinkás József atomfizikus, egyetemi tanár, volt oktatási miniszter;Péntek János nyelvész, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Péterffy Lajos színművész;Pillich László közíró, a Heltai Alapítvány elnöke;Schöpflin György politológus, egyetemi tanár, Európa parlamenti képviselő;Somai József közgazdász, az RMKT elnöke;Szakáts Béla szobrászművész;Szilágyi Györgyi szociológus, egyetemi tanár, a PKE rektor-helyettese;Szőcs Géza költő;Szűrös Mátyás diplomata, volt köztársasági elnök;Tolnay István filológus, egyetemi tanár, a KREK tanügyi előadótanácsosa;Toró Tibor atomfizikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Tőkéczki László történész, egyetemi tanár;Tőkés Béla fizikus, egyetemi tanár;Vizi E. Szilveszter orvos-biológus, az MTA elnöke/Temesvártól Brüsszelig. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 31./
2007. november 3.
Az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének tagjai mellett az elmúlt héten Nagykovácsiban és Budapesten tartott családkongresszuson Háromszék megyéből Bandi Sándor és Boldizsár Béla, az Őrcsillag Család- és Nagycsaládos Egyesület, illetve a bélafalvi Caritas Megsegítő Alapítvány elnöke vett részt. A magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) által szervezett találkozón öt ország családszervezete képviseltette magát. A NOE fennállása huszadik évfordulójának ünnepségén a budapesti Semmelweis Egyetem épületében Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke több mint három órát töltött a nagycsaládosokkal. /Iochom István: Két háromszéki a családkongresszuson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./
2008. július 16.
A demográfusok, statisztikusok évtizedek óta kongatják a vészharangot, a döntéshozók azonban nem dolgoznak ki stratégiát a súlyos demográfiai helyzet orvoslására. A veszteséges népesedési folyamatok egész Európára jellemzőek, a Kárpát-medencei magyarság esetében egyenesen ijesztőek. Évente egy városnyi populáció – 30–50 ezer – ember tűnik el. Kevés idő kell, hogy 10 millió alá süllyedjen az anyaország lakóinak száma. Az utódállamok magyar közösségei még drámaibb mértékben gyérülnek. Az évtizedek óta tartó népességfogyás mértéke az utóbbi időben felgyorsult, írta Csép Sándor. A nevelési rendszerben és a magatartás-formáinkat meghatározó szellemi-erkölcsi életben a család, mint nemzetfenntartó közösség, mint társadalmi alapsejt nem kapja meg az őt megillető helyet. A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett Reménység Házai, a NOE – Nagycsaládosok Országos Egyesülete –, az online Demográfiai Fórum, a Nagycsaládosok Erdélyi Szervezete, az Erdélyi Családsegítő Szervezet, az Életfa, a Kismamaklub, a Várandósok Klubja, a Magyar Mozgássérültek Társaságának Leányanyákat Támogató Programja, a Magyar Ifjúsági Tanács, az Erdélyi Magyar Ifjak, az Áldás-Népesség Mozgalom – mindezek az első lépéseit jelentik annak a hosszú, nem könnyű útnak, amely kivezet a jelenlegi siralomvölgyből. Amely útnak addig kell tartania, amíg egy igazi hazafi, egy államférfi kiáll a parlament szószékére és sürgős, rendkívüli törvénytervezetet terjeszt elő. A civil személyek számára a feladat: felhagyni a siránkozással és hirdetni kell: nincs vége a magyarok történelmének, hanem újabb napfényes lapjait írhatjuk… /Csép Sándor: Népesedési riadó, avagy peregnek a 24. óra percei. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 16./
2008. október 23.
A csíkszeredai nagycsaládosok egyesületének vendége lesz Sólyom László köztársasági elnök. Az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének alelnöki, valamint a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládosokért elnöki tisztjét betöltő Dánél Sándor elmondta, 2007 tavaszán levélben hívták meg csíkszeredai látogatásra Sólyom Lászlót. A magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesülete 20. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen jelen volt Sólyom László, az erdélyi családszervezetek vezetői itt megújították meghívásukat. Ilyen előzmények után értesítette a csíkszeredai magyar konzulátus Dánélt, hogy az elnöki látogatás alkalmával módjuk lesz Sólyom Lászlóval a találkozásra. A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének alelnökeként arra szeretné kérni az elnököt, képviselje érdekeiket Magyarországon és nemzetközi szinten egyaránt. /Takács Éva: Régóta tervezett találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./
2009. március 23.
Az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége találkozója zajlott március 20-21-én. Az Életfa Családsegítő Egyesület kétnapos rendezvényének a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet adott otthont. Zsigmond Emese, a Napsugár és a Szivárvány folyóiratok főszerkesztője beszélt a tagszervezetek képviselőinek közgyűlését követően. A kerekasztal-beszélgetés meghívottjai a család múltbeli és jelenlegi szerepéről vitáztak, majd a szervezetek bemutatkoztak. Az Életfa Családsegítő Egyesület nevében Sándor Boglárka Ágnes, a Szabadság munkatársa köszöntötte a jelenlévőket. Szociológusok, pszichológusok fejtették ki véleményüket. A meghívottak között volt Csíki Sándor, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke és Szabó Endre, a magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke. Csép Sándor, az Áldás-népesség Társaság elnöke köszöntötte a jelenlévőket, beszélt a magyarság fogyatkozásának témáját feldolgozó filmjeiről. Csép szerint Magyarországhoz hasonlóan Erdélyben is be kell vinni a köztudatba a népességcsökkenéssel járó veszélyeket és a családszervezetek létezésének fontosságát. Ballok Enikő, a görgényüvegcsűri Családi Kör Egyesület vezetője elmondta: 32 családot magába foglaló egyesületük többek között szüreti bálokat, ünnepek témaköréhez kapcsolódó játszóházakat, gyermeknapi kirándulásokat szervez. Dánél Sándor, a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért elnöke elmesélte: a szervezethez tartozó 17 családban összesen 80 gyermek van. A szervezetet négy évvel ezelőtt jegyezték be. A nagyváradi Pro Familiae Alapítvány, a kézdivásárhelyi Őrcsillag Egyesület, a nyárádszeredai Pro Familia Transilvania Egyesület, a marosvásárhelyi Szomszédság Szervezet tevékenysége elsősorban a közösségépítésre koncentrál. A marosvásárhelyi Lazarenum Alapítvány a gyermekek és az idősek megsegítésére alakult: árvaházat, öregek otthonát, utcagyerek missziós házat működtetnek. A kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület által szervezett programok közül Herédi Zsolt szociológus, az egyesület vezetőségi tagja a Kismamaklub indulásáról beszélt, Kundi Enikő pszichológus, az Életfa elnöke az Otthon segítünk szolgálatról mesélt bővebben. /Ferencz Zsolt: Szerepek és szerepzavarok, változó családmodell. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
